A múlt

Ha te teremted a valóságodat és próbálsz fejlődni, tanulni, tudatosodni, emelkedni, elmélkedni, gondolkodni........akkor egy idő után rájössz, hogy bármi is van jelen az életedben azt te teremtetted. Miért??????? tesszük fel a nagy kérdést....már megint miért?? miért pont én???? mit tettem????? miért csináltam ezt????? Aztán tiltakozunk, dehogy akartam, nem én teremtettem, ez hülyeség......stb....stb......

Mert abban egészen biztos vagyok, hogy akkor tesszük fel ezeket a kérdéseket amikor az életünkben a fájdalom, a csalódottság, a kétségbeesés, a harag vagy egy "betegség" van jelen nem pedig a szeretet és a boldogság. Akkor gondolkodunk és elmélkedünk amikor nem vagyunk jól valamiért. Ha boldogok vagyunk akkor hajlamosak vagyunk ezeket félretenni és a boldogságunkat éljük. Esetleg akkor képesek vagyunk hálát érezni ami jó, de biztos, hogy akkor nincs az a sok miért. De akkor miért teremtem a fájdalmat??? Hisz senki sem élvezi, én legalábbis cseppet sem szeretek szenvedni, és gondolom sokan mások sem. Jó, vannak akik szeretnek ebben az alacsony rezgésű "bugyorban" vergődni egy életen ( életeken )  át, de ezt most hagyjuk, ők még ott tartanak ahol, valószínű, hogy nem is keresik a válaszokat........

Akkor miért??????? Mert nem dolgoztad fel!!!!!!!!!!!

Le merem fogadni,  hogy sokaknál visszaköszönt a múlt. A múltban elszenvedett sérelmek és fájdalmak alattomosan bekúsztak a jelenbe. Dolgod van vele!!!!!!!

Profik vagyunk abban, hogy elhitetjük magunkkal, hogy valamit már tuti feldolgoztunk és elengedtünk, már nem számít, már nincs hatással ránk....

Tényleg??????

Akkor most mi van?????

Ja, hogy feltépett sebeket.....úgy érzed magad mit egy fuldokló  egy örvényben, ami le akarja húzni, de tudja mi van lent és retteg attól, hogy oda kerüljön, hogy újra átélje ezért kétségbe esetten kapálózik és próbál a felszínen maradni, de fuldoklik!!!!!!!!!!!

Fáj, szenvedünk, álmatlanul forgolódunk, nem eszünk, dühöngünk, ostorozzuk magunkat, sajnáljuk magunkat, belepusztulunk........

Egyszer már átéltük most is menni fog, nem fog menni nincs erőm, de, erős vagyok, nem, nem tudom, miért van megint ez???!!!!!!!!!

Nem dolgoztad fel!!!!!

Ügyesen rápakoltad a rétegeket és lebetonoztad jó mélyre, de ott van és mindig is ott volt mert most feljött és megmutatta magát

Dolgod van vele

Itt az idő  beleállni és újraélni. Talán más választás nincs is mert benne vagy!!!!

Merülj el benne és éld meg újra és újra addig amíg már nem okoz fájdalmat.

Vagy amikor tudatosítod, hogy akár hálás is lehetsz érte mert a javadat szolgálja azzal, hogy megmutatta azt amit nem tudtál feldolgozni és a rétegek alatt rezeg és mérgezi a jelened.

Elfogadás, elfogadom mert megmutatta mivel van dolgom

Nincs olyan ember akinek ne kellene időről-időre a sérüléseivel szembesülnie.

De vannak sokan, akik hajlandóak szembenézni vele ezáltal gyógyulnak, tudatosodnak, emelkednek és másokat is emelnek.

Ezek az idők erről szólnak. Van szabad akaratod. Igen, az, hogy beleállsz vagy belesüllyedsz???????? Nem mindegy!!!!!!!

Tehát megteremtetted!!!!! Akármilyen rossz most. Tanulni és fejlődni jöttünk. Lehetőség egy sérülés feldolgozására. Használhatjuk erre is az álmatlanul forgolódott éjszakákat és a fájdalomtól beszűkült tudatunkat  a megoldásra, feldolgozására, elengedésre tágítani. Akár segítséggel, mert van amikor egyedül nem megy!!!!

Ha most sikerül feldolgozni, akkor ez többet nem fog visszajönni. Ez a tudat adjon sok erőt.

Bea